Szerencs ismertető, turisztikai információk Szerencsről, szerencsi képek, galéria | Szerencs.ÚtiSúgó.hu


Szerencs

ismertető, Szerencsi képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

Pótszilveszter szállások

Ha lemaradtál a szilveszteri buliról vagy megismételnéd itt megteheted ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel >>
1 2 3 4


Szerencs

Szerencs, Hegyalja kapuja a Nagyalföld és az Eperjes-Tokaji hegylánc találkozásánál, a Szerencs-patak és a Takta egybefolyása közelében fekszik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre. A valamivel több, mint 10.000 lakosú város fontos kereskedelmi és közlekedési útvonalak metszéspontjában alakult ki.


Szerencs a Taktaköz, a Harangod vidék és a Hegyalja déli részének kereskedelmi és kulturális központja. Idegenforgalma főként átmenő, közvetítő jellegű, de gazdasági, közlekedési kulcshelyzete, városias volta, műemlékei, fürdője is sok érdeklődőt vonzanak ide. A tokaj-hegyaljai nagy múltú borvidéket az ország belsejéből e városon át lehet elérni, ezért találó az elnevezés: Szerencs a Hegyalja kapuja.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A város egyik legjelentősebb műemléke a Rákóczi-vár, amelyet - részben a középkori bencés kolostor felhasználásával - 1557-ben kezdtek építeni, Tokaj előváraként. 1586-1711 között, kisebb megszakítással a Rákóczi-család tulajdonában volt.

Ma az épületegyüttes részben szálloda, részben kulturális központ. Itt kapott helyet a Zemplén Múzeum is. Helytörténeti gyűjteményének alapja dr. Petrikovits László (1901-1972) szerencsi fogorvos magángyűjteménye, amely több ezer képeslapot, ex librist, fotót, könyvet, néprajzi és helytörténeti tárgyat tartalmazott.

Ma csak a képeslapgyűjtemény több mint 800 000 darabból áll. A múzeum bemutatja a képeslapok történetét is. Ugyancsak állandó kiállítás foglalkozik a vár építéstörténetével.

A várkastély közelében, a Rákóczi út mellett áll a barokk római katolikus templom, amelyet 1750-ben kezdtek építeni és 1764-ben szentelték fel. Berendezése is a XVIII. századból való. A templombelsőt 1864-ben átfestették.

Szinte átellenben a katolikus templommal, kis dombon található a műemlék, fallal körülvett református templom. Az egyhajós, gótikus stílusú templom mai formájában a XV. században épült, de egyes források szerint már a XIV. században állt itt egy gótikus templom.

Itt nyugszik Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, késő reneszánsz, vörös és fekete márvány síremléke 1610 körül készült. Az épület É-i falán tábla emlékeztet arra, hogy 1605-ben itt választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt.

A város harmadik, a görög katolikus hívők temploma a Hegy utcában áll. A késő barokk épületet 1799-ben emelték. Meg kell említenünk a cukorgyár mellett (Gyár út 1.) található ún. cukormúzeumot, hivatalos nevén a Cukoripar-történeti (gyártörténeti) Kiállítást és Nemzetközi Cukorgyűjteményt. A múzeum a gyár fennállásának 100. évfordulóján, 1989-ben nyitotta meg kapuját.

Ma már közigazgatásilag Szerencshez tartozik a tőle É-ra fekvő Ond. Az Árpád-kori település Ond vezér nevét viseli. A várostól Ny-ra, vele teljesen összeépülve található Bekecs község. Az Árpád-kori falut, ponto-sabban sós fürdőjét a százdi apátság alapítólevelében (1067) már említették. Gótikus eredetű római katolikus templomát 1938-ban részben lebontották és megtoldva újjáépítették.

GASZTRONÓMIA


Szerencset, nagy múltú borvidék, Tokaj-Hegyalja kapujának is szokás nevezni.

Hegyalján a szőlő és gyümölcstermesztésnek évszázados hagyománya van, több itteni, a Tokaji borvidékhez tartó település a világörökség része lett.

A Szerencsi Csokoládégyárat a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet hozta létre és a 20-as évek derekán indult igazán fejlődésnek, amikor a svájci állampolgárságú Liechti Frigyes, a temesvári csokoládégyár korábbi igazgatója került az üzem élére.

Kezdetben csak táblás csokoládét és kakaót gyártottak: 1927-ben jelent meg a boltokban máig legismertebb termékük, a Boci csoki, az 1928-ban védjegyeztetett "cicás" kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral.

Az 1930-as években már cukorkát, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek, s hamar népszerűvé vált a konyakos meggy és a macskanyelv is.

Az 1948-as államosítás után a cég Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább. A céget 1991-ben megvásárolta a svájci Nestlé S.A.

FÜRDŐKULTÚRA


A Rákóczi-vár történelmi falainak szomszédságában az 1900-as évek elején építtette fel a település elöljárósága az akkor még elsősorban tisztálkodási célokat szolgáló községi fürdőt.

Az 1900-as évek utolsó évtizedeiben funkcióját vesztette, majd bezárt a létesítmény. Az egyre inkább leromló állagú épület felújítására 2006-ban nyílt lehetőség.

2007 őszén nyílt meg a létesítmény, amelyben számos fitnesz-, wellness- és rekreációs szolgáltatást kínálnak a helyi lakosságnak és a városba érkező vendégeknek.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


Zempléni Fesztivál (június)

Szerencsi Nyár (július-augusztus)

Országos Csokoládé Fesztivál (augusztus)

Szerencsi búcsú (szeptember)

VÁROSTÖRTÉNET


A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.

A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett.

A 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1565-ben a vár I. Ferdinánd kezére került.

1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta.

1605. április 17-20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ezt követően 1606. március 9-én Bocskai a szabad királyi városi rangot adta Szerencsnek.

A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant, sőt, 1876-ban Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést.

1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.

A II. világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.

1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott. Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását. 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.

Települések Szerencs közvetlen közelében

Települések Szerencs környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu